és félek, félek önmagamtól

félek mert én még ott soha
félek mert én velük ritkán
félek mert én veled most

kerítés

körül körít 
körbe kerít - és
túl nagy a kerítés
mindent körül körbefoglal
fémbörtönbe zárt puha tonhal.
határral bíró szabadság?
mi más ha nem rabság?
ELÉGÜNK MIND ÉS LÁTOD ÉLVEZEM NAGYON
mástól függünk másért élünk

shen kick

a fejemben a Senki suttogja
"részem vagy - senki vagy"
nem ismerem hiszek benne, hiszek neki bízom benne

altató

altatót hallok. nem nekem dúdolják, mégis elalszom pedig
nem lenne szabad.

cupido ne szopass már

aha és tényleg ott volt
megláttam, 180° 
így történt de aztán a nép a sodrás* visszafordított a menetirányba
ezt utólag is köszönöm a népnek a sodrásnak
cseszett nehézkedés 
cseszett mozdulatok cseszett szorongás cseszett minden
szédülés meg cseszett bogyók. október 18
cseszett másfél óra
de megérte.


megérte?

*osztálytársak

eldugult a lefolyó

Ott él.
Előtt
   -em óció
nem vakáció.
Riadó a receptoraimban dugó alakult ki. Túlfokozott érzelmek?
eufória mégis letargia.
Riadó!
Eldugult a lefolyó...

nekem mindegy, csak a színe legyen vörös

piros fehér kockák körülöttem
eltűnt a mozgástér
azt mondod ebben a helyzetben nincs rá szükségem és én hiszek neked.
esős időnk van nem fázol? engem körülvesznek a piros fehér kockák de veled mi lesz kedves? 



erről meg eszembe jut mint általában,
mint mindig:
a Piros című dalszöveg ami úgy szól, hogy:
ott kint a téren paradicsom terem
szilvakéken ragyog mégis meg ismerem