lemaradok
lemaradtam
én, akinek a legnagyobb szája volt, hogy NA MAJD ÉN EGYSZER
a faszt...
mindig csak a nagyzolás mindig csak az, hogy pfhej, de erős nameg a tervek az álmok, de kérdem én:
minek, ha itt az eltökéltség mégis semmi haszna?
sárga vagyok az irigységtől
fehér a haláltól
piros a pirosítótól
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése