és adj egy részt az árnyékaidból, ne égjen a retinám el

szertelen éjszaka csapkodott tollatlan látatlan szárnyaival önnön árnyalatait erősítve ezzel de nézd változás indul Kelet felől
Kelet felől
Kelet felől
meghatározza a fény a születő árnyék mélységét.


add nekem az árnyékod,
vagy csak egy részét a kezét a kezembe a száját az arcomra a száját a számra a karjait körémkörémkörém fonva csak mozdulatlan álltában éjszínű pacsmagok vagyunk a betonon ekkor mégis sokat ér tisztán gyűlölt építőelemünk, a sötétség.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése