bizonytalan

árnyék vagyok, az árnyékod. ösztönösen követlek
a tartásom már a múlté, kezdem megadni magamat neked, holott nincs szükséged rám
egyetlen kívánságom, hogy kapj el, emelj fel, és engedd, hogy megtestesüljek melletted, de akárhogy igyekeznék, én
sosem kellek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése