muszáj

régen volt már kezemben a holdfénytőr, régen csöppent már a kétségbeesett zavarodottság az ujjhegyemről a felejtőbe
régen csillogott már a sarok sötétjében
egy ideje nem jártam már a vasszagú mocsárban sem
ugyanúgy kell ez most nekem, 
mint amennyire te is 
minden másodpercben

istentelen vagyok
a legkevésbé sem érdekes

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése