"plakátmagányban ázó éjjelek"

este csend város zaj sétálsz sétálsz sétálsz
a buszhoz, ami hazaszállít, ahová úgy érzed nem akarsz.
"hátrálj bátran bátran hátrálj" - nem lehet.
monoton léptek, csőlátás, néma gondolatok.
plakátmagyánban ázó éjjel.


hirtelen megcsap egy érzés, egy illat, az ő illata, a szíved úgy tűnik ismét feléled, cikázik a tekinteted, hátrafordulsz, marja a torkod, oldalra pillantasz, keresed keresed és már éppen mondanád: "csak hogy megvagy!", mire rájössz, hogy 
csupán téveszme... 
egy gigantikus téveszme. ismét csend. a szíved még gyorsan ver, de már csöndes. a lépteidet is alig hallani.
marja a hideg a tüdődet és
észreveszed hogy ismét áttört a gát, szivárog a folyadék, utat tör magának a leendő ráncaid helyén, s az álladon megtántorodva lezuhannak a mélységbe.
te pedig némán egy papír zsebkendőért nyúlsz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése