Ű


talán megtalálom a határtalanságom határát. ettől félek, de a hányingergumók észhez térítenek a torkomban - a lelkemben. 
támolyog a hold a patakon. részeg? vagy csak a víz felszíne ingatag számára? nem tudhatom. 
nehezen pislogok. lehet, hogy szemem sincs és ez egyáltalán nem lehetetlen. ha lenne, már észre vettem volna azt is, amit így nem. de inkább maradok szem nélkül - szemtelen. egyébként sem akarok én mindent látni, a végén még a látvány ölne meg. téged sem akarlak soha látni, mégis mindig arra megyek, ahol te is ott vagy. örülnék, ha a sorsom valaki megírta volna, mert így legalább tudnék kit szidni, ha rossz dolog történik. 
de elég.  

azt hiszem, inkább a patakba mászok, ott beszélgetek a holddal, és közben a határomat kutatom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése